2014. október 1.

Én és a Bio – Egy anya vallomása, aki nem is tudta, hogy bio


Éltem én is a nagyvárosi életet. Tizenkét - tizennégy óra munka, gyorséttermi ételek, hajnalig tartó bulik, drága kozmetikumok, drága nyaralások, hogy mindezt kiheverjem. Jobban nem éreztem magam, cserébe harmincéves koromra mindebből elegem lett.
A piaccal kezdődött minden. Előbb külföldön, néhány hónappal később a Hunyadi téren fedeztem fel, hogy olcsóbban tudok vásárolni cserzett arcú, csodálatos ráncú, redőzött szoknyájú néniktől, akik minden héten, szombaton árulják az almát, a krumplit, a zellert, ugyanott, ugyanakkor. Vissza tudok menni. Örülnek nekem, megkérdik, előző hétvégén hogy sikerült a zöldborsó leves. Igen, a termék arcot kapott – hogy ezzel a marketing szöveggel éljek. Arca lett a zöldségeknek, a házi tejnek, a sajtnak, a húsnak. Én nem tudtam, hogy bio vagyok, csak amikor egy interjú kapcsán (paprikás krumplit főztem egy műsorban) a riporter megkérdezte, mekkora az Öko lábnyomom?
Hát, feleltem pironkodva, mivel nem tudok vezetni, mindenhová gyalog járok, vidékre vonattal, és csúcsidőben nem dugózok, inkább átgyalogolok a hídon. Az élelmiszert piacon veszem, ha tehetem, elkerülöm a multikat. Pálinkából házit fogyasztok, borból Villányit. A szemetet szelektálom, a fűszert az erkélyen nevelem. „Tök bio csaj vagy!” – mondta a lány kamerán kívül, és én akkor szembesültem vele: és tényleg.
Aztán lett egy gyerekem. Ennek több mint egy éve már.  Koszmós lett, és kiütéses a popsitörlő kendőtől. A koszmót majdnem hat hétig irtottam, samponnal, olajjal, kefével, fésűvel. A popsi kiütésre nem találtam kemikália mentes krémet, így inkább csak tisztára töröltem és hagytam levegőzni mielőtt bepelenkáztam. Rendbejött. Kezdett derengeni, hogy a márkás termékek nagyobbik része többet árt, mint használ. Mérges lettem. Első körben magamra: a gyerek még nem tud döntést hozni arról, hogy mivel tisztálkodik. Én vagyok az anyja. Nekem kell eldöntenem. Aztán (mégiscsak eredetileg oknyomozó újságíró lennék) elkezdtem utána nézni, hogy mit cipelek haza ránctalanító címen, hogy mit tartalmaz a családi fogkrém, hogy az elhasznált tusfürdő kemikáliái azonnal megjelennek a májban (azonnal!), hogy a samponom milyen adalék segítségével biztosítja a zsírmentes hajat. Én olyan vagyok, hogy senkit nem ijesztgetek, és inkább a jót hangsúlyozom, mint a rosszat, de tény: döbbentem ültem a monitor előtt.
Aki ismer, tudja, hogy frászt kapok a „divatos” dolgoktól, nem a magazinok mondják meg, mi alapján éljem az életem – nem rohantam szappanfőzést tanulni, amikor az volt a menő, és elkerült a befőzési, sütiblogolási őrület is. Nem hiszek a radikális változásokban, hiszen minden családnak, minden embernek szokásai, értékei, rendszerei vannak. Egy dolgot azonban szemem előtt tartok, nap, mint nap: a bőr is az egészség része. Az, hogy mivel kened, minek teszed ki, legalább olyan fontos, mint az, hogy mit eszel. És hatványozottan igaz ez, ha a gyerekemről van szó. Képes voltam egészségesebb étrendre váltani, még akkor is, ha ebbe simán belefél egy-egy esti sütizés. Óriási sikerélményként élem meg, hogy idejét sem tudom már mikor ettem utoljára gyorskaját.
Most a bio kozmetikumoknál tartok. Tanulom, hogy hogy cseréljem le a család készleteit, apránként lépdelek ebbe a számomra izgalmas világba. Rákaptam arra az érzésre, hogy elképesztően fiatalosnak érzem az arcom egy saját magam által kutyult agyagpakolás után. Rettentően élvezem, hogy bátran bele merem tenni a kisfiam a fürdőkádba, hogy nem ugrik össze a gyomrom, ha esetleg a szemébe megy a sampon. Én megtaláltam azokat a termékeket, amelyekben megbízom! Végtelen hálával tartozom a BioAngelicás lányoknak, hogy beavattak titkaikba, elláttak tanácsokkal, krémekkel, olajokkal! Mindenkinek ennyit kívánok csak, hogy ismerje meg az érzést, milyen jó tenni egy kicsit minden nap magunkért, a családért, a következő generációért!
Most, hogy a termékek már itthon is kaphatóak sok sikert kívánok munkájukhoz!
Üdvözlettel,
Hidasi Judit






















(a szerző korábban többek közt, a Cosmopolitan, a Hamu és Gyémánt, a Meglepetés, a novagyok.hu, az index.hu és a femina.hu szerzőjeként is dolgozott) 





1 megjegyzés:

  1. Milyen igaza van kedves Judit! Egy kisgyermek érkezése sok pozitív dolgot hoz az ember életébe. Tetszett az írása. Gratulálok!
    Egy két unokás nagymama

    VálaszTörlés