Éltem én is a nagyvárosi életet. Tizenkét - tizennégy óra
munka, gyorséttermi ételek, hajnalig tartó bulik, drága kozmetikumok, drága
nyaralások, hogy mindezt kiheverjem. Jobban nem éreztem magam, cserébe harmincéves
koromra mindebből elegem lett.
A piaccal kezdődött minden. Előbb külföldön, néhány hónappal
később a Hunyadi téren fedeztem fel, hogy olcsóbban tudok vásárolni cserzett
arcú, csodálatos ráncú, redőzött szoknyájú néniktől, akik minden héten, szombaton
árulják az almát, a krumplit, a zellert, ugyanott, ugyanakkor. Vissza tudok
menni. Örülnek nekem, megkérdik, előző hétvégén hogy sikerült a zöldborsó
leves. Igen, a termék arcot kapott – hogy ezzel a marketing szöveggel éljek.
Arca lett a zöldségeknek, a házi tejnek, a sajtnak, a húsnak. Én nem tudtam,
hogy bio vagyok, csak amikor egy interjú kapcsán (paprikás krumplit főztem egy
műsorban) a riporter megkérdezte, mekkora az Öko lábnyomom?
Hát, feleltem pironkodva, mivel nem tudok vezetni,
mindenhová gyalog járok, vidékre vonattal, és csúcsidőben nem dugózok, inkább
átgyalogolok a hídon. Az élelmiszert piacon veszem, ha tehetem, elkerülöm a
multikat. Pálinkából házit fogyasztok, borból Villányit. A szemetet
szelektálom, a fűszert az erkélyen nevelem. „Tök bio csaj vagy!” – mondta a
lány kamerán kívül, és én akkor szembesültem vele: és tényleg.
Aztán lett egy gyerekem. Ennek több mint egy éve már. Koszmós lett, és kiütéses a popsitörlő
kendőtől. A koszmót majdnem hat hétig irtottam, samponnal, olajjal, kefével,
fésűvel. A popsi kiütésre nem találtam kemikália mentes krémet, így inkább csak
tisztára töröltem és hagytam levegőzni mielőtt bepelenkáztam. Rendbejött.
Kezdett derengeni, hogy a márkás termékek nagyobbik része többet árt, mint
használ. Mérges lettem. Első körben magamra: a gyerek még nem tud döntést hozni
arról, hogy mivel tisztálkodik. Én vagyok az anyja. Nekem kell eldöntenem.
Aztán (mégiscsak eredetileg oknyomozó újságíró lennék) elkezdtem utána nézni,
hogy mit cipelek haza ránctalanító címen, hogy mit tartalmaz a családi fogkrém,
hogy az elhasznált tusfürdő kemikáliái azonnal megjelennek a májban (azonnal!),
hogy a samponom milyen adalék segítségével biztosítja a zsírmentes hajat. Én
olyan vagyok, hogy senkit nem ijesztgetek, és inkább a jót hangsúlyozom, mint a
rosszat, de tény: döbbentem ültem a monitor előtt.
Aki ismer, tudja, hogy frászt kapok a „divatos” dolgoktól,
nem a magazinok mondják meg, mi alapján éljem az életem – nem rohantam
szappanfőzést tanulni, amikor az volt a menő, és elkerült a befőzési,
sütiblogolási őrület is. Nem hiszek a radikális változásokban, hiszen minden
családnak, minden embernek szokásai, értékei, rendszerei vannak. Egy dolgot
azonban szemem előtt tartok, nap, mint nap: a bőr is az egészség része. Az,
hogy mivel kened, minek teszed ki, legalább olyan fontos, mint az, hogy mit
eszel. És hatványozottan igaz ez, ha a gyerekemről van szó. Képes voltam
egészségesebb étrendre váltani, még akkor is, ha ebbe simán belefél egy-egy
esti sütizés. Óriási sikerélményként élem meg, hogy idejét sem tudom már mikor
ettem utoljára gyorskaját.
Most a bio kozmetikumoknál tartok. Tanulom, hogy hogy
cseréljem le a család készleteit, apránként lépdelek ebbe a számomra izgalmas
világba. Rákaptam arra az érzésre, hogy elképesztően fiatalosnak érzem az arcom
egy saját magam által kutyult agyagpakolás után. Rettentően élvezem, hogy
bátran bele merem tenni a kisfiam a fürdőkádba, hogy nem
ugrik össze a gyomrom, ha esetleg a szemébe megy a sampon. Én megtaláltam
azokat a termékeket, amelyekben megbízom! Végtelen hálával tartozom a
BioAngelicás lányoknak, hogy beavattak titkaikba, elláttak tanácsokkal,
krémekkel, olajokkal! Mindenkinek ennyit kívánok csak, hogy ismerje meg az
érzést, milyen jó tenni egy kicsit minden nap magunkért, a családért, a
következő generációért!
Most, hogy a termékek már itthon is kaphatóak sok sikert
kívánok munkájukhoz!
Üdvözlettel,
Hidasi Judit
(a szerző korábban többek közt, a Cosmopolitan, a Hamu és
Gyémánt, a Meglepetés, a novagyok.hu, az index.hu és a femina.hu szerzőjeként
is dolgozott)
Milyen igaza van kedves Judit! Egy kisgyermek érkezése sok pozitív dolgot hoz az ember életébe. Tetszett az írása. Gratulálok!
VálaszTörlésEgy két unokás nagymama